A Tükörterem Egyesület korábbi kutatásának fontos és könnyen belátható tanulsága, hogy a civil szervezetek finanszírozási helyzete kulcstényező a szervezet fennmaradásának, további fejlődésének tekintetében. Azt már talán egy fokkal bonyolultabb látni, hogy Magyarországon a civil szféra nagy része számára a fejlődés nem döntés vagy akarat kérdése, a legtöbb esetben az anyagi források nem adottak, sok esetben a fennmaradás is keresztfinanszírozással, átmeneti megoldásokkal érhető el. Az anyagi feltételek megléte ugyan szükséges, de nem elégséges feltétele a rövidtávú fenntarthatóságnak sem.
A fenntarthatóság nem csupán a pénzügyi helyzetről és annak alakulásáról szól, sőt a fenntarthatóság leggyakrabban, mint környezeti szempont jelenik meg a szervezetekkel kapcsolatban megmutatva azt, hogy a formációk tevékenysége hogyan illeszkedik a környezetébe.
Általában a szervezetek fenntarthatóságát három dimenzió mentén: gazdasági, környezeti és társadalmi viszonylatban értékelik. Pohl (2006) munkájában egy olyan összefoglaló indexet javasol, amelyben a fenntarthatósági mérési kategóriák a következőkből állnak össze:
Pohl (2006) a fenntarthatósági indexét egy svéd nagyvállalat (ITT Flygt) gyakorlati tapasztalatai alapján építi fel, az ismérvek tekintetében a hagyományosnak nevezhető gazdasági – környezeti – társadalmi kategóriákkal számolva.
Pohl, E. (2006): Towards Corporate Sustainable Developmnet – The ITT Flygt Sustainability Index, Mälardalen University Press Licentiate Theses No 65. ISBN 91-85485-18-7
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
